Hihetetlen időjárás

Reggel hét körül majdnemhogy éjszakai sötétben ébredtem. Szerencsére még nem azért, mert nem kelt még fel a nap - bár nemsokára annak is eljön majd az ideje -, hanem mert nagyon vastag felhőtakaró mögé bújt. Összeszedtem magam, elindultam dolgozni ugyanebben a sötétben, szemerkélő eső mellett, majd nagyjából negyed óra múlva, már a villamoson ülve arra lettem figyelmes, hogy hétágra süt a nap, és elő kéne keresnem a napszemüvegemet. :)

Azóta volt még eső, ragyogó napsütés, sok-sok szél. Épp csak hazajöttem kifújni magam és megírni pár e-mailt, mielőtt kimegyek az Uitmarktra, ami a szezonkezdet alkalmából rendezett ingyenes kedvcsináló, sok-sok szabadtéri koncerttel és egyéb előadással. Mivel a szél kint erősen tépázta a fákat, úgy döntöttem, lemondok a biciklizésről. Aztán itt ragadtam a skype-on Katával, és ez életet mentett: megállapítottam, hogy kint nagyon villámlik, és nem indulok el, inkább kialszom magamat. Egyszer csak azt látom, hogy a szemközti erkélyekre kiálltak az emberek, és valami zúg. Olyan igazi, szakadó eső van, ami nálunk júniusban szokott lenni, és csak villámlik és villámlik. És valahogy annyira hangulatos így ez a város. Mire úgy döntöttem, hogy ezt leírom, már részben fel is száradtak a balatonnyi pocsolyák a villamossínekről. :) Ilyen ez itt.

De ha már itt vagyok, leírom, hogy.

Hogy néhány napja a villamosról felfedeztem egy Gandhi-szobrot a Churchill-laanon. Szeretek olyan városban lakni, ahol szobrot állítottak Gandhinak. :)

Hogy itt az emberek néha énekelnek. Tavaly ősszel hallottam először, hogy egy srác kivágódott egy kapun (biciklivel persze), és teli torokból énekelte a Jézus Krisztus Szupersztár nyitódalát. De szerintem ezt már írtam. Azóta találkoztam a piros lámpánál dünnyögve-dalolva visszaszámláló bácsival, a villamosmegállóban valami hihetetlen megnyugtató dalt éneklő feka ötvenessel, miközben a villamost fél órán át vártuk, a metrón dudorászó pasival és rengeteg fütyörésző öltönyössel. Ez olyan jó! Majd nemsokára asszimilálódok, és én is fogok énekelgetni. :)

Hogy itt megvalósul, hogy otthagyod a metro újságot az ülésen a villamoson, és a következő ember felveszi és tovább olvassa.